JESUS CHRIST IS LORD! DEVOȚIUNE: 24.01.2025 

DEVOȚIUNI CREȘTINE: ROMÂNĂ-MAGHIARĂ-GERMANĂ

 <<Mă rog ca toţi să fie una, cum TU, TATĂ, eşti în Mine, şi EU în Tine; ca şi ei să fie una în Noi, pentru ca lumea să creadă că TU M-ai trimis>>. Ioan 17:21

De două ori în așa-numita Sa rugăciune arhierească, DOMNUL ISUS HRISTOS cere ca ai Săi să fie una (versetele 21-23). Această rugăciune pentru unitate a fost folosită greșit ca justificare Biblică pentru mișcarea ecumenică, care este o mare uniune organizațională a tuturor Bisericilor Creștine - cu numele. Acum, din păcate, această unitate ecumenică este realizată fie prin abandonarea completă, fie prin reinterpretarea completă a doctrinelor fundamentale ale Creștinismului. Malcolm Muggeridge scria: <<Este una dintre marile ironii ale timpului nostru că ecumenismul triumfă tocmai atunci când nu mai există nimic despre care să se gândească ecumenic. Diferitele comunități religioase se unesc în general atât de ușor deoarece, crezând în aproape nimic, ele nu diferă în aproape nimic>>.
Este aceasta unitatea pentru care DOMNUL ISUS s-a rugat în Ioan 17? Cu siguranță că nu. EL a spus că unitatea pentru care se ruga era ca lumea să creadă că DUMNEZEU L-a trimis. Este foarte îndoielnic că orice unitate organizațională exterioară ar putea produce acest efect.
Domnul a definit unitatea la care se referea prin Cuvintele <<precum TU, TATĂ, ești în Mine și EU în Tine, așa și ei să fie una în Noi>>. EL a mai spus: <<... așa cum Noi suntem una, eu în ei și voi în mine, pentru ca ei să fie desăvârșiți într-una>>. Ce unitate îi unește pe TATĂL și pe FIUL pe care o putem împărtăși și noi? Nu faptul că amândoi sunt DUMNEZEU; noi nu putem împărtăși niciodată acest lucru. Cred că DOMNUL ISUS se referă la o unitate care constă în asemănarea morală. EL s-a rugat ca credincioșii să fie una în exprimarea caracterului lui DUMNEZEU și al lui HRISTOS în Lume. Aceasta înseamnă o viață de neprihănire, sfințenie, dragoste, puritate, îndelungă răbdare, stăpânire de sine, blândețe, bucurie și generozitate. Ronald Sider scrie în <<The Way Through the Eye of the Needle>> că unitatea pentru care s-a rugat Hristos s-a manifestat prin faptul că primii Creștini împărțeau de bunăvoie totul unii cu alții, în funcție de nevoia fiecăruia. Ei aveau un adevărat sentiment de <<koinonia>> sau părtășie. Rugăciunea lui ISUS HRISTOS ca unitatea iubitoare a urmașilor Săi să fie atât de impresionantă încât să convingă lumea că EL a venit de la TATĂL a fost îndeplinită - cel puțin o dată! Acest lucru s-a întâmplat în Biserica din Ierusalim. Calitatea extraordinară a vieții lor împreună a împuternicit predicarea apostolică (a se vedea Fapte 2:45-47; 4:32-35). O astfel de unitate astăzi ar face o impresie profundă asupra lumii. Dacă Creștinii ar prezenta o mărturie unită, radiind viața DOMNULUI, necredincioșii ar fi convinși de propria lor păcătoșenie și ar fi însetați de apa vie. Tragedia zilelor noastre este că mulți Creștini sunt aproape imposibil de distins de vecinii lor lumești. În astfel de circumstanțe, necredincioșii nu prea sunt stimulați să se Pocăiască.
SOLI-DEO-GLORIA!!! 

KERESZTÉNY ÁHÍTATOK: ROMÁNUL-MAGYARUL-NÉMETÜL

<<Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint TE Énbennem, ATYÁM, és ÉN  Tebenned, hogy ők is egyek legyenek Mibennünk: hogy elhigyje a világ, hogy TE küldtél Engem>>. János 17:21

Az ÚR JÉZUS az úgynevezett Főpapi Imájában kétszer kéri, hogy az Övéi egyek legyenek (21-23. versek). Ezt az egységért mondott imát visszaélésszerűen használták fel az ökumenikus mozgalom bibliai indoklásaként, amely az összes - névleg - Keresztény egyház nagy szervezeti egyesülése. Most sajnos ezt az ökumenikus egységet úgy érik el, hogy vagy teljesen elhagyják, vagy teljesen átértelmezik a Kereszténység alapvető tanításait. Malcolm Muggeridge írta: <<Korunk egyik nagy iróniája, hogy az ökumenizmus éppen akkor győzedelmeskedik, amikor már nincs miről ökumenikusan gondolkodni. A különböző vallási közösségek általában azért jönnek össze olyan könnyen, mert mivel szinte semmiben sem hisznek, szinte semmiben sem különböznek egymástól>
Ez lenne az az egység, amelyért az ÚR JÉZUS a János 17-ben imádkozott? Bizonyára nem. Azt mondta, hogy az egység, amiért imádkozott, az az, hogy a világ elhiggye, hogy ISTEN küldte ŐT. Nagyon kétséges, hogy bármilyen külső szervezeti egység képes lenne ezt a hatást kiváltani.
Az ÚR az általa értett egységet a következő szavakkal határozta meg: <<amint TE, ATYÁM, Bennem vagy, és ÉN Benned, hogy ők is egyek legyenek Bennünk>>. Azt is mondta: <<... ahogyan mi is egyek vagyunk, én bennük és ők Bennem, hogy ők is tökéletesek legyenek egybe>>. Milyen egység köti össze az ATYÁT és a FIÚT, amiben mi is osztozhatunk? Nem az a tény, hogy mindketten ISTENNEK; ebben soha nem tudunk osztozni. Úgy hiszem, hogy az ÚR JÉZUS olyan egységre utal, amely az erkölcsi hasonlóságban áll. Azért imádkozott, hogy a hívők egyek legyenek abban, hogy ISTEN és KRISZTUS jellemét kifejezzék a világban. Ez az igazságosság, szentség, szeretet, tisztaság, hosszútűrés, önuralom, szelídség, öröm és nagylelkűség életét jelenti. Ronald Sider írja <<Az út a tű szemén keresztül>> című könyvében, hogy az egység, amelyért JÉZUS KRISZTUS imádkozott, abban nyilvánult meg, hogy az első Keresztények készségesen megosztottak egymással mindent, az egyén szükségleteinek megfelelően. Igazi <<koinonia>> vagy közösség érzése volt bennük. Az ÚR JÉZUS KRISZTUS Imája, hogy követőinek szeretetteljes egysége olyan lenyűgöző legyen, hogy meggyőzze a világot arról, hogy Ő az ATYÁTÓL jött, meghallgatásra talált - legalábbis egyszer! Ez a Jeruzsálemi Gyülekezetben történt meg. Az együttélésük rendkívüli minősége erőt adott az Apostoli Igehirdetésnek (lásd ApCsel 2:45-47; 4:32-35). Ilyen egység ma is mély benyomást tenne a Világra. Ha a Keresztények az ÚR JÉZUS életének kisugárzásával egységes tanúságot tennének, a hitetlenek meggyőződnének saját bűnösségükről, és szomjaznának az Élő Vízre. Napjaink tragédiája, hogy sok Keresztény szinte megkülönböztethetetlen világi szomszédaitól. Ilyen körülmények között a hitetleneket kevéssé ösztönzik arra, hogy megtérjenek.

SOLI-DEO-GLORIA!!! 

CHRISTLICHE ANDACHTEN: RUMÄNISCH-UNGARISCH-DEUTSCH

<<Auf dass sie alle eins seien, gleichwie DU, VATER, in Mir und ICH in Dir, auf dass auch sie in uns eins seien, auf dass die Welt glaube, dass DU mich gesandt hast>>. Johannes 17,21

Zweimal in Seinem sogenannten hohepriesterlichen Gebet bittet der HERR JESUS CHRISTUS darum, dass die Seinen eins seien (Verse 21-23). Dieses Gebet um Einheit wurde als Biblische Begründung für die ökumenische Bewegung missbraucht, die eine große organisatorische Vereinigung aller - dem Namen nach - Christlichen Kirchen ist. Nun wird aber diese ökumenische Einheit leider dadurch erreicht, dass man grundlegende Lehren des Christentums entweder völlig aufgibt oder aber ganz neu interpretiert. Malcolm Muggeridge schrieb: <<Es ist eine der großen Ironien unserer Zeit, dass der Ökumenismus gerade dann triumphiert, wenn es nichts mehr gibt, über das man ökumenisch denken könnte. Die verschiedenen religiösen Gemeinschaften finden im allgemeinen deshalb so leicht zusammen, weil sie - da sie fast nichts mehr glauben - sich dementsprechend auch in fast nichts mehr unterscheiden>>.
Ist das die Einheit, für die der HERR JESUS in Johannes 17 gebetet hat? Bestimmt nicht. ER sagte, dass die Einheit, um die es Ihm ging, dazu führen sollte, dass die Welt glauben würde, dass GOTT IHN gesandt hat. Es ist sehr zu bezweifeln, dass irgendeine äußerliche organisatorische Vereinigung diese Wirkung hervorrufen könnte.
Der HERR definierte die Einheit, die ER meinte, mit den Worten <<gleichwie DU, VATER, in Mir und ich in Dir, auf dass auch sie in uns eins seien>> . ER sagte auch: <<... gleichwie Wir eins sind, ICH in ihnen und DU in Mir, auf dass sie in eins vollendet seien>>. Welche Einheit verbindet den VATER und den Sohn, die auch wir teilen können? Nicht die Tatsache, dass beide GOTT sind; daran können wir niemals teilhaben. Ich glaube, dass der HERR JESUS sich auf eine Einheit bezieht, die in moralischer Ähnlichkeit besteht. ER betete darum, dass die Gläubigen eins seien, indem sie in der Welt den Charakter GOTTES und CHRISTUS zum Ausdruck brächten. Dies bedeutet ein Leben in Gerechtigkeit, Heiligkeit, Liebe, Reinheit, Langmut, Selbstbeherrschung, Sanftmut, Freude und Freigebigkeit. Ronald Sider schreibt in <<Der Weg durchs Nadelöhr>> , dass die Einheit, für die CHRISTUS Gebetet hat, sich darin offenbarte, dass die frühen Christen bereitwillig alles miteinander teilten, je nachdem der Einzelne Not hatte. Sie hatten eine wahre Gesinnung von <<koinonia>> oder Gemeinschaft. Das Gebet JESU, dass die liebende Einheit Seiner Nachfolger so eindrucksvoll sein möge, dass sie die Welt davon überzeugen würde, dass ER vom Vater ausgegangen war, wurde erhört - zumindest einmal! Das geschah in der Gemeinde zu Jerusalem. Die außergewöhnliche Qualität ihres Zusammenlebens gab der apostolischen Predigt Vollmacht (s. Apostelgeschichte 2,45-47; 4,32-35). Eine solche Einheit heute würde einen tiefen Eindruck auf die Welt machen. Wenn die Christen ein gemeinsames Zeugnis dadurch darstellten, dass sie das Leben des HERRN JESUS ausstrahlen, würden die Ungläubigen ihrer eigenen Sündigkeit überführt werden und nach dem lebendigen Wasser dürsten. Die Tragödie von heute ist, dass viele Christen von ihren weltlichen Nachbarn kaum noch zu unterscheiden sind. Unter solchen Umständen besteht für die Ungläubigen wenig Anreiz zur Bekehrung.
SOLI-DEO-GLORIA!!!