ANDACHTEN FÜR JEDEN TAG: DEUTSCH-UNGARISCH-RUMÄNISCH-25:11:2025 

ANDACHTEN FÜR JEDEN TAG: DEUTSCH-UNGARISCH-RUMÄNISCH

<<Als es aber Tag geworden war, sandten die Hauptleute die Rutenträger und sagten: Laß jene Menschen los>>. Apostelgeschichte 16,35

Paulus Entlassung aus dem Gefängnis.
Wie freundlich sorgt doch Gott für seine Knechte! Während Paulus im Gefängnis sich mit Gebet und Seelenrettung beschäftigt, sorgte GOTT für seine Freilassung. Er brauchte selber nichts zu tun, um frei zu werden. Die Hauptleute sandten ohne menschliche Anregung am frühen Morgen den Befehl zur Freilassung der Apostel.

Lasst uns daraus lernen, dass niemand GOTTES-knechte länger plagen darf, als GOTT es zulässt.

Wie kamen die Hauptleute dazu, ihre Meinung zu ändern? Gestern glaubten sie ja noch, man müsse diese Menschen aufs schärfste züchtigen und aufs strengste verwahren. Heute sind sie der Ansicht, man müsse sie freilassen. Sind sie durch eine Beschwerdeschrift Pauli dazu gekommen? Hat Lydia ihnen Bescheid gesagt? Nein. Aber das starke Erdbeben der Nacht hat ihnen einige heilsame Gedanken gebracht. Die großmächtigen Herren hatten in der Nacht etwas von einer höheren Gewalt vernommen. Schon der erste Erdstoss hatte lähmendes Entsetzen geweckt. Die Angst vor Wiederholung ließ sie nicht mehr ruhen. Der nächste Stoss konnte sie das Leben kosten! Sie kamen, wie eine Lesart sagt, auf dem Markt zusammen, um wegen des Erdbebens zu beraten.

Nun wussten sie ja nicht, dass sie einen Boten des Allmächtigen GOTTES angetastet hatten, aber gewiss wussten sie soviel, dass sie wehrlose Fremdlinge sehr roh behandelt und ohne regelrechtes Verhör verurteilt hatten.

Angesichts der Ewigkeit mag der Entschluss schnell in ihnen gereift sein: Wir wollen wieder gutmachen, was wir gestern durch übergroße Schärfe vertan haben.

Nun, das war nicht verkehrt. Aber die Erschütterung dieser Herren ging doch nicht tief genug. O, wieviel oberflächliche Erschütterung gibt es besonders bei schreckhaften Geschehnissen. Lasst uns nicht bei oberflächlichem <<Wiedergutmachen>> stehenbleiben wie diese Beamten! Ginge es doch bei uns wie bei dem Kerkermeister durch eine ganz tiefe Erschütterung und dann durch eine völlige Erneuerung.

Der Kerkermeister hat auch Großes erlebt. Er schaute GOTTES treue Fürsorge für seinen Apostel. Der Stockmeister durfte selber Paulus freilassen! Nachdem Paulus ihm die ewige Freiheit in CHRISTUS JESUS gebracht hatte, durfte er seinem Geistlichen VATER die zeitliche Freiheit künden! Er erlebte, wie GOTT sich um die Seinen kümmert, und wie ER auch mächtigen Menschen das Herz lenken kann.

Solche Erfahrungen gaben ihm Kraft für die kommende Zeit, wo er ohne Paulus weiter glauben musste!

Paulus lehnte indessen die heimliche Ausstossung ab und erbat öffentliches Geleit durch die Beamten! Weshalb? War es gekränkter Stolz oder Eigenliebe? Dann hätte Paulus oft vielerlei Geleit erbitten müssen! Ach nein! Er sah darauf, was für die Hauptleute, und vor allem für die junge Christenschar gut war. Ein guter Ruf, auch vor der Welt, macht dem Worte GOTTES Bahn.

Nicht als fliehender Verbrecher, sondern als tröstender Vater sollte Paulus die erste Station in Europa verlassen. Wohl uns, wenn wir solche Spuren an den Orten unserer Wirksamkeit zurücklassen.

 Autor: Alfred Christlieb (* 26.02.1866; † 21.01.1934) deutscher Theologe
JESUS CHRIST IS LORD!!! - SOLI DEO GLORIA!!!

ÁHÍTATOK MINDEN NAPRA: NÉMETÜL-MAGYARUL-ROMÁNUL

<<Mikor pedig megvirradt, a bírák elküldék a poroszlókat, mondván: Bocsásd el azokat az embereket>>. ApCsel 16:35

Pál szabadon bocsátása a börtönből.
Mily kegyesen gondoskodik ISTEN Szolgáiról! Míg Pál börtönben volt, imádkozással és lelkek megmentésével volt elfoglalva, ISTEN gondoskodott a szabadon bocsátásáról. Nem kellett semmit tennie ahhoz, hogy szabad legyen. Minden emberi ösztönzés nélkül a századosok parancsot küldtek az Apostolok kora reggel szabadon bocsátására.

Tanuljuk meg ebből, hogy senki ne gyötörje ISTEN szolgáit tovább, mint ameddig ISTEN megengedi.

Hogyan változtatták meg a századosok a véleményüket? Tegnap még azt hitték, hogy ezeket az embereket szigorú fegyelmezéssel kell bánni, és szigorú őrizet alatt kell tartani. Ma úgy vélik, hogy szabadon kell engedni őket. Vajon Pál panaszlevele miatt jutottak erre a következtetésre? Vajon Lídia tájékoztatta őket? Nem. De az éjszaka erős földrengése néhány megvilágosító gondolatot hozott nekik. A hatalmas urak hallottak valamit egy felsőbb hatalomról az éjszaka folyamán. Már az első rengés is bénító rettegést ébresztett fel bennük. A kiújulástól való félelem nem hagyta őket nyugodni. A következő földrengés az életükbe kerülhetett! Egy beszámoló szerint a piactéren gyűltek össze, hogy megvitassák a földrengést.

Nos, nem tudták, hogy megsértették a Mindenható ISTEN hírnökét, de azt biztosan tudták, hogy nagyon keményen bántak a védtelen idegenekkel, és megfelelő meghallgatás nélkül elítélték őket.

Az örökkévalósággal szembenézve gyorsan megérhetett bennük a döntés: Jóvá akarjuk tenni azt, amit tegnap a túlzott szigor miatt elvesztettünk.

Nos, ez nem volt rossz. De a sokk ezeknél az uraknál nem volt elég mély. Ó, mennyi felszínes sokk van, különösen a félelmetes eseményekben! Ne álljunk meg a felszínes <<jóvátételnél>>, mint ezek a tisztviselők! Bárcsak mi is, mint a börtönőr, mélyreható felfordulást élhetnénk át, majd teljes megújulást.

A börtönőr is nagy dolgokat élt át. Tanúja volt ISTEN hűséges gondoskodásának Apostoláról. Maga a börtönőr is szabadon engedhette Pált! Miután Pál elhozta neki az örök szabadságot KRISZTUSBAN, bejelenthette Lelki ATYJÁNAK földi szabadságát! Megtapasztalta, hogyan törődik ISTEN az Övéivel, és hogyan tudja vezetni a hatalmas emberek szívét is.

Az ilyen tapasztalatok erőt adtak neki az elkövetkező időre, amikor Pál nélkül kell majd folytatnia a hitét!

Pál azonban elutasította a titkos kiutasítást, és nyilvános kíséretet kért a tisztviselőktől! Miért? Sértett büszkeség vagy önszeretet volt az? Akkor Pálnak sokféle kíséretet kellett volna kérnie! Ó, ne! A századosoknak és mindenekelőtt a fiatal Keresztényeknek kereste a legjobbat. A jó hírnév, még a világ szemében is, utat nyit ISTEN igéjének.

Pál azonban elutasította a titkos kiutasítást, és nyilvános kíséretet kért a tisztviselőktől! Miért? Sértett büszkeség vagy önszeretet volt az? Akkor Pálnak sokféle kíséretet kellett volna kérnie! Ó, ne! A századosoknak és mindenekelőtt a fiatal Keresztény közösségnek kereste a jót. A jó hírnév, még a világ szemében is, utat nyit ISTEN igéjének.

Pálnak nem menekülő bűnözőként, hanem vigasztaló Apaként kellene elhagynia első európai állomását. Milyen szerencsések vagyunk, ha ilyen nyomokat hagyunk azokon a helyeken, ahol tevékenykedünk.

Szerző: Alfred Christlieb (1866. február 26. – 1934. január 21.), német teológus
JESUS CHRIST IS LORD!!! - SOLI DEO GLORIA!!!

DEVOȚIUNI ZILNICE: GERMANĂ-MAGHIARĂ-ROMÂNĂ

<<Când s-a făcut ziuă, dregătorii au trimis pe cei ce purtau nuielele, să spună temnicerului: <<Dă drumul oamenilor acelora>>. Faptele Apostolilor 16:35

Eliberarea lui Pavel din închisoare.
Cât de multă grijă are DUMNEZEU de slujitorii Săi! În timp ce Pavel era în închisoare, ocupat cu rugăciunea și cu salvarea de suflete, DUMNEZEU a purtat de grijă pentru eliberarea lui. Nu a trebuit să facă nimic singur pentru a fi liber. Fără nicio îndemnare umană, centurionii au trimis ordinul de eliberare a Apostolilor dis-de-dimineață.

Să învățăm din aceasta că nimeni nu ar trebui să-i chinuie pe slujitorii lui DUMNEZEU mai mult decât permite DUMNEZEU.

Cum au ajuns centurionii să se răzgândească? Ieri încă mai credeau că acești oameni trebuie să fie sever disciplinați și ținuți sub pază strictă. Astăzi cred că trebuie eliberați. Au ajuns la această concluzie din cauza unei scrisori de plângere de la Pavel? I-a informat Lidia? Nu. Dar puternicul cutremur al nopții le-a adus niște gânduri edificatoare. Domnii puternici auziseră ceva de o Putere Superioară în timpul nopții. Chiar și primul cutremur trezise o teroare paralizantă. Teama unei recidive nu le dădea pace. Următorul cutremur i-ar putea costa viața! S-au adunat, așa cum spune o relatare, în piață pentru a discuta despre cutremur.

Ei nu știau că încălcaseră dreptul unui mesager al DUMNEZEULUI Atotputernic, dar cu siguranță știau că trataseră foarte aspru străinii lipsiți de apărare și îi condamnaseră fără a fi ascultați cum se cuvine.

În fața eternității, decizia s-ar putea să se fi maturizat rapid în ei: Vrem să reparăm ceea ce am pierdut ieri printr-o severitate excesivă.

Ei bine, asta nu a fost greșit. Dar șocul acestor domni nu a fost suficient de profund. O, cât de mult șoc superficial există, mai ales în evenimente terifiante! Să nu ne oprim la <<reparații>> superficiale precum acești oficiali! Dacă am putea experimenta noi, asemenea temnicerului, o răsturnare profundă urmată de o reînnoire completă.

Și temnicerul a experimentat lucruri mărețe. A fost martor la grija credincioasă a lui DUMNEZEU pentru Apostolul său. Temnicerul însuși a avut voie să-l elibereze pe Pavel! După ce Pavel i-a adus libertatea veșnică în DOMNUL ISUS HRISTOS, a putut să-i anunțe TATĂLUI său spiritual libertatea sa temporală! El a experimentat cum DUMNEZEU are grijă de ai Săi și cum poate chiar să călăuzească inimile oamenilor puternici.

Asemenea experiențe i-au dat putere pentru timpul viitor, când va trebui să-și continue credința fără Pavel!

Pavel, însă, a refuzat expulzarea secretă și a cerut escortă publică din partea oficialilor! De ce? Era mândrie rănită sau iubire de sine? Atunci Pavel ar fi trebuit să ceară escorte de multe feluri! Oh, nu! El căuta ceea ce era mai bine pentru centurioni și, mai presus de toate, pentru tinerii creștini. O bună reputație, chiar și în ochii lumii, deschide calea pentru cuvântul lui DUMNEZEU.

Pavel ar trebui să-și părăsească prima oprire în Europa nu ca un criminal fugar, ci ca un Tată Mângâietor. Cât de norocoși suntem dacă lăsăm astfel de urme în locurile în care suntem activi.

Autor: Alfred Christlieb (26 februarie 1866 – 21 ianuarie 1934), teolog german
JESUS CHRIST IS LORD!!! - SOLI DEO GLORIA!!!