ANDACHTEN FÜR JEDEN TAG: DEUTSCH-UNGARISCH-RUMÄNISCH-16:12:2025
ANDACHTEN FÜR JEDEN TAG: DEUTSCH-UNGARISCH-RUMÄNISCH
<<weil er einen Tag gesetzt hat, an welchem er den Erdkreis richten wird in Gerechtigkeit durch einen MANN, den ER dazu bestimmt hat, und hat allen den Beweis davon gegeben, indem ER IHN auferweckt hat aus den Toten>>. Apostelgeschichte 17,31
Paulus gibt den Athenern Licht über ihre Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft.
I. Paulus gibt den Athenern Licht über ihre Vergangenheit.
In Vers 30 und 31 lässt Paulus einen Lichtstrahl fallen in die Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft der Athener.
Ihre Vergangenheit beleuchtet er mit dem Ausdruck: <<Zeit der Unwissenheit>>. Dieses Wort hat eine demütigende und eine ermutigende Seite für die Athener. Demütigend war es deshalb, weil gerade diese Stadt wegen ihres Wissens so berühmt war. Aus fernen Ländern kamen Leute herbeigezogen, um in Athen Kenntnisse zu sammeln und Wissenschaft zu lernen. Und nun nennt Paulus die hinter ihnen liegenden Jahre eine in Unwissenheit verbrachte Zeit! Trotz all ihres Wissens hatte es ihnen in der wichtigsten Frage über GOTT und die Ewigkeit völlig an richtigem Licht gefehlt. Das war demütigend.
Aber es war auch ermutigend, denn es zeigte die Milde des GÖTTLICHEN Urteils über die Vergangenheit an. GOTT wollte die im Götzendienst durchlebte Zeit nicht als absichtlichen Frevel gegen ihn ansehen, sondern mit Rücksicht auf ihre Unkenntnis entschuldigen. Das konnte den Hörern Mut machen, sich diesem GOTT zuzuwenden.
So sprach auch Petrus einst zu seinen Volksgenossen, denen er die Sünde der Kreuzigung von dem HERRRN JESUS CHRISTUS vorhielt: <<Nun, liebe Brüder, ich weiss, dass ihr es durch Unwissenheit getan habt>> (Apostelgeschichte 3, 17).
Wie leben doch heute noch - bei Licht besehen - Tausende von Menschen, die sich ihres Wissens rühmen und sich für viel klüger als alle gläubigen Christen halten, in einer <<Zeit der Unwissenheit>>, bis der Geist GOTTES sie erleuchtet und ihnen zum rechten Wissen verhilft (1. Petrus 1, 14; 1. Timotheus 1, 13).
II. Paulus gibt den Athenern Licht über ihre Gegenwart.
Nachdem Paulus den Athenern ihre Vergangenheit als <<Zeit der Unwissenheit>> beleuchtet hat, gibt er ihnen auch für ihre Gegenwart ein Licht, das sie brauchen. Er zeigt ihnen, dass sie die jetzige Zeit ansehen und benutzen sollen als eine Zeit der B u ss e .
Was hinter ihnen liegt, können sie nicht ungeschehen machen. Aber nun gilt es einen neuen Weg einzuschlagen. Bis jetzt sahen die Athener die Gegenwart am liebsten als eine Zeit geistigen Genusses an, wo sie immer etwas Neues sagen oder hören wollten (Vers 21). Paulus belehrt sie eines Besseren. Er zeigt ihnen, dass die Gegenwart in erster Linie dazu da ist, mit dem <<unbekannten Gott>>, der ihnen jetzt verkündigt wurde, in die rechte Gemeinschaft zu kommen, aus allem Irrweg des Götzendienstes in den Dienst des wahren, lebendigen GOTTES hineinzukommen.
Wenn jemand durch das Wort GOTTES erkannt hat, dass er in seiner Vergangenheit <<in Unwissenheit nach seinen Lüsten lebte>> (1. Petrus 1, 14) und dem Willen GOTTES entgegenhandelte, so weiss er auch, dass die Gegenwart eine Zeit der Umkehr und Sinnesänderung sein muss. Wohl allen, welche die Gegenwart in solchem Licht ansehen lernten (Lukas 15, 18).
III. Paulus gibt den Athenern Licht über ihre Zukunft.
Wie verschieden schauen doch die Menschen in die Zukunft! Der reiche Kornbauer glaubte eine Zeit voll Ruhe, Behaglichkeit und Vergnügen vor sich zu haben. Aber in der nächsten Nacht musste er sterben (Lukas 12, 20). Viele gleichen ihm im Bau von Zukunftsschlössern, die sich nicht verwirklichen (1. Samuel 23, 17; Jakobus 4, 13 - 15).
Demgegenüber ist der Zukunftsblick, den Paulus den Athenern hier gibt, ein untrüglicher, der nicht täuschen wird. Er malt ihnen in kurzen Strichen einen großen Gerichtstag, dem wir entgegengehen, vor die Augen. Lasst uns beim Anblick dieses Gerichtstages achten auf sein gewisses Eintreffen, auf seine näheren Umstände und auf das Rettungsmittel für denselben.
1. Das erste, was Paulus von diesem Tage mitteilt, ist dies: <<GOTT hat ihn gesetzt>>, d. h. festgesetzt. Das künftige Gericht ist also eine bei GOTT beschlossene Sache, an der niemand rütteln und die keiner ändern kann. Vieles ist in unserer Zeit ungewiss. Aber unumstößlich gewiss ist, dass dieser Tag kommen wird. Lasst uns weniger den Zeitpunkt desselben berechnen wollen, als vielmehr die einfache Tatsache erwägen, dass ER kommen wird. Das mahnt uns zur Bereitschaft auf denselben.
2. Über die näheren Umstände dieses Gerichtstages erfahren wir zunächst, wer vor jenem Gericht erscheinen wird, nämlich: <<der ganze Kreis des Erdbodens>>. Es werden, wie auch JESUS CHRISTUS selbst sagt, versammelt werden alle Völker der Erde (Matthäus 25, 32). Welch ein gewaltiger Tag muss dies sein!
Wir hören auch, wer der Richter ist, nämlich der <<von den Toten auferweckte>> Osterfürst (Johannes 5, 22). Diesen Richter und seine Grundsätze können wir im Wort kennenlernen. Wohl uns, wenn ER unser Freund und Bruder geworden ist.
Autor: Alfred Christlieb (* 26.02.1866; † 21.01.1934) deutscher Theologe
JESUS CHRIST IS LORD!!! - SOLI DEO GLORIA!!!
ÁHÍTATOK MINDEN NAPRA: NÉMETÜL-MAGYARUL-ROMÁNUL
Apostolok Cselekedetei 17,31
Pál fényt derít az Athéniak múltjára, jelenére és jövőjére.
I. Pál fényt derít az Athéniak múltjára.
A 30. és 31. versben Pál fényt derít az Athéniak múltjára, jelenére és jövőjére.
A <<tudatlanság ideje>> kifejezéssel világítja meg múltjukat. Ennek a kifejezésnek egyszerre van megalázó és bátorító aspektusa az Athéniak számára. Megalázó volt, mert éppen ez a város volt híres a tudásáról. Távoli vidékekről érkeztek emberek, hogy Athénban tudást gyűjtsenek és tudományt tanuljanak. És most Pál a mögöttük lévő éveket tudatlanságban töltött időnek nevezi. Időnek! Minden tudásuk ellenére teljesen hiányzott belőlük az ISTENNEL és az Örökkévalósággal kapcsolatos legfontosabb kérdés igazi megértése. Ez alázatra késztető volt.
De bátorító is volt, mert megmutatta ISTEN ítéletének a múlttal szembeni engedékenységét. ISTEN nem akarta a bálványimádással töltött időt szándékos ellene való véteknek tekinteni, hanem inkább mentegette azt tudatlanságuk figyelembevételével. Ez bátorságot adhatott a hallgatóságnak, hogy ehhez az ISTENHEZ forduljanak.
Így beszélt egyszer Péter honfitársaihoz, amikor szembesítette őket az ÚR JÉZUS KRISZTUS keresztre feszítésének bűnével: <<Most tudom, Testvéreim, hogy tudatlanságból tettétek ezt>> (ApCsel 3:17).
Hányan élnek még ma is – a valóság fényében –, akik dicsekszenek tudásukkal, és sokkal bölcsebbnek tartják magukat minden Hívő Kereszténynél, mégis <<tudatlanság idején>> élnek, amíg ISTEN Lelke meg nem világosítja őket, és el nem vezeti őket az igazi tudáshoz (1Péter 1:14; 1Timóteus 1, 13).
II. Pál fényt derít az Athéniak jelenére.
Miután Pál az Athéniak múltját a <<tudatlanság időszakaként>> világította meg, a jelenükre is fényt derít, amire szükségük van. Megmutatja nekik, hogy a jelenlegi időt a bűnbánat idejének kell tekinteniük és használniuk.
Nem tudják helyrehozni azt, ami mögöttük van. De most itt az ideje, hogy új útra lépjenek. Eddig az Athéniak inkább az intellektuális élvezetek idejének tekintették a jelent, ahol mindig valami újat akartak mondani vagy hallani (21. vers). Pál másra tanítja őket. Megmutatja nekik, hogy a jelen elsősorban arról szól, hogy valódi közösségre lépjenek az <<ismeretlen ISTENNEL>>, akit most hirdettek nekik, hogy kilépjenek a bálványimádás minden tévútjáról, és az igaz, élő ISTEN szolgálatába álljanak.
Ha valaki ISTEN igéje által felismerte, hogy a múltban <<szenvedélyei szerint tudatlanságban élt>> (1Péter 1:13), akkor a jelen az az idő, hogy az igaz, élő ISTENHEZ jöjjenek. 1:14) és ISTEN akarata ellenére cselekedett, tehát azt is tudja, hogy a jelennek a bűnbánat és a szívbéli változás időszakának kell lennie. Boldogok mindazok, akik megtanulták ilyen fényben látni a jelent (Lukács 15:18).
III. Pál fényt derít az athéniak jövőjére.
Milyen másképp látják az emberek a jövőt! A gazdag gazda azt hitte, hogy béke, kényelem és öröm ideje áll előtte. De már a következő éjszakán meg kellett halnia (Lukács 12:20). Sokan hozzá hasonlóan várakat építenek a jövőben, amelyek soha nem valósulnak meg (1Sámuel 23:17; Jakab 4:13-15).
Ezzel szemben a jövőről alkotott látomás, amelyet Pál itt ad az Athéniaknak, tévedhetetlen és nem téveszt meg. Élénk képet fest nekik az ítélet nagy napjáról, amely felé közeledünk. Amikor ezen az ítéletnapon elmélkedünk, figyeljünk annak biztos eljövetelére, közeledő körülményeire és az üdvösség eszközeire.
1. Az első dolog, amit Pál erről a napról mond, ez: <<ISTEN rendelte el>>, vagyis meghatározta. Az eljövendő ítélet tehát ISTEN által eldöntött dolog, amit senki sem ingathat meg vagy változtathat meg. Sok minden bizonytalan a mi korunkban. De visszavonhatatlanul biztos, hogy ez a nap eljön. Ne próbáljuk meg kiszámítani az idejét, hanem inkább azt az egyszerű tényt vegyük figyelembe, hogy el fog jönni. Ez arra emlékeztet minket, hogy legyünk felkészülve rá.
2. Az ítélet napjának konkrét körülményeivel kapcsolatban először is megtudjuk, hogy kik fognak megjelenni az ítélet előtt, nevezetesen: <<az egész világ><. Ahogy maga az ÚR JÉZUS mondja, a föld minden népe összegyűjtetik (Máté 25:32). Milyen jelentős nap lehet ez!
Azt is halljuk, hogy ki a bíró, nevezetesen a Húsvéti fejedelem, aki <<feltámadt a halálból>> (János 5:22). Ez a bíró és az ő... Szavakból tanulhatunk alapelveket. Milyen szerencsések vagyunk, amikor barátunkká és testvérünkké vált. Végül megértjük, hogyan hajtják végre az ítéletet, nevezetesen <<igazságossággal>>. Míg itt a földön sok igazságtalan ítélet születik, ott pártatlan, megvesztegethetetlen és szigorú igazságszolgáltatás uralkodik.
Ezt a jövőképet tárja fel Pál az Athéniaknak. Jobb ezen a látomáson gondolkodni, mint mindenféle olyan illúziót kergetni, amely soha nem fog megvalósulni.
3. A jövőbeli ítélet kilátása felébreszti bennünk a kérdést: Hogyan fogunk tudni megállni benne? Mi az üdvösség eszköze, amellyel teljesen biztonságban leszünk azon a napon?
Ahogyan a prostituált Ráháb teljes biztonságra vágyott városa kétségtelenül eljövendő pusztulásának napjára (Józsué 2:12), úgy nekünk is szükségünk van egy tévedhetetlen védelmi eszközre az ítélet napjára. Pál ezt említi utolsó mondatában, amikor azt mondja: <<Isten mindenkinek hitet kínál>>, vagyis ezt a hitet mindenkinek felajánlja. Lehetővé teszi ezt minden ember számára. Az ítélet nem lenne igazságos (és Pál hangsúlyozta: <<Igazságosan ítélkezik>>; ez az állítás nem lenne érvényes), ha ISTEN nem adna mindenkinek lehetőséget arra, hogy megtalálja és járja a helyes utat. ISTEN ezt a lehetőséget mindenkinek megadja azáltal, hogy <<hitet kínál>> (szó szerinti fordítás) az Evangélium hirdetése által, hogy minden egyes ember kinyúlhasson és hitre juthasson. Ez a hit, amelyet ISTEN kínál és munkál ki, az egyetlen és kétségtelenül biztos üdvösség eszköze az ítélet napján. Senkire sem kényszerítik. Az <<ISTEN mindenkinek hitet kínál>> kifejezés a legkedvesebb, legnem tolakodóbb, mégis legerősebb és legkomolyabb elképzelhető módot írja le arra, hogy az embereket arra ösztönözzük, hogy elfogadják ezt az üdvösség eszközét.
Milyen bátorító hallani, hogy senki, még a legméletlenebb sem, nincs kizárva ebből az ISTENI ajánlatból, mert Ő <<mindenkinek>> felajánlja. Milyen komoly dolog tehát elutasítani ISTENNEK ezt az ajándékát! Ez ítéletet eredményezne azon a bírósági napon.
Szerző: Alfred Christlieb (1866. február 26. – 1934. január 21.), német teológus
JESUS CHRIST IS LORD!!! - SOLI DEO GLORIA!!!
DEVOȚIUNI ZILNICE: GERMANĂ-MAGHIARĂ-ROMÂNĂ
<<pentru că a rânduit o zi în care va judeca lumea după dreptate, prin OMUL pe care L-a rânduit pentru aceasta şi despre Care a dat tuturor oamenilor o dovadă netăgăduită, prin faptul că L-a înviat din morţi>>… Fapele Apostolilor 17,31
Pavel luminează trecutul, prezentul și viitorul atenienilor.
I. Pavel luminează trecutul atenienilor.
În versetele 30 și 31, Pavel luminează trecutul, prezentul și viitorul Atenienilor.
El luminează trecutul lor cu expresia: <<timp de ignoranță>>. Această frază are atât un aspect umilitor, cât și unul încurajator pentru Atenieni. Era umilitoare pentru că tocmai acest oraș era atât de faimos pentru cunoașterea sa. Oamenii veneau din țări îndepărtate pentru a aduna cunoștințe și a învăța știință în Atena. Și acum Pavel numește anii trecuți în urmă un timp petrecut în ignoranță. Timp! În ciuda tuturor cunoștințelor lor, le lipsea complet o înțelegere adevărată a celei mai importante întrebări despre DUMNEZEU și Eternitate. Aceasta a fost o umilință.
Dar a fost și încurajator, deoarece arăta blândețea judecății lui DUMNEZEU asupra trecutului. DUMNEZEU nu voia să vadă timpul petrecut în idolatrie ca pe o încălcare deliberată împotriva Lui, ci mai degrabă să-l scuze, luând în considerare ignoranța lor. Aceasta le-ar putea da ascultătorilor curajul să se întoarcă la acest DUMNEZEU.
Așa le-a vorbit Petru odată concetățenilor săi când i-a confruntat cu păcatul răstignirii al DOMNULUI ISUS HRISTOS: <<Știu, Fraților, că ați făcut aceasta în neștiință>> (Faptele Apostolilor 3:17).
Câți oameni trăiesc încă astăzi – în lumina realității – care se laudă cu cunoștințele lor și se consideră mult mai înțelepți decât toți Creștinii Credincioși, totuși trăiesc într-un <<timp de neștiință>> până când DUHULlui DUMNEZEU îi luminează și îi conduce la adevărata cunoaștere (1 Petru 1:14; 1 Timotei 1, 13).
II. Pavel aruncă lumină asupra prezentului Atenienilor.
După ce a iluminat trecutul Atenienilor ca pe un <<timp de neștiință>>, Pavel aruncă lumină și asupra prezentului lor, de care au nevoie. El le arată că ar trebui să privească și să folosească timpul prezent ca pe un timp de Pocăință.
Nu pot anula ceea ce a rămas în urmă. Dar acum este timpul să pornească pe o cale nouă. Până acum, Atenienii preferau să privească prezentul ca pe un timp de răsfăț intelectual, în care voiau întotdeauna să spună sau să audă ceva nou (versetul 21). Pavel îi învață altfel. Le arată că prezentul este în primul rând despre intrarea în adevărată părtășie cu <<DUMNEZEUL necunoscut>> care le-a fost acum proclamat, despre ieșirea din toate căile greșite ale idolatriei și în slujba DUMNEZEULUI Adevărat și viu.
Dacă cineva a recunoscut prin cuvântul lui DUMNEZEU că în trecutul său <<a trăit în neștiință după patimile sale>> (1 Petru 1:13), atunci prezentul este timpul să vină la DUMNEZEUL Adevărat și Viu (1:14) și a acționat împotriva voinței lui DUMNEZEU, așa că știe și că prezentul trebuie să fie un timp de pocăință și de schimbare a inimii. Fericiți sunt toți cei care au învățat să vadă prezentul într-o astfel de lumină (Luca 15:18).
III. Pavel aruncă lumină asupra viitorului Atenienilor.
Cât de diferit văd oamenii viitorul! Fermierul bogat credea că are în față un timp de pace, confort și plăcere. Dar chiar în noaptea următoare a trebuit să moară (Luca 12:20). Mulți sunt ca el în a construi castele în viitor care nu se împlinesc niciodată (1 Samuel 23:17; Iacov 4:13-15).
În schimb, viziunea despre viitor pe care Pavel le-o oferă atenienilor aici este infailibilă și nu va înșela. El le zugrăvește o imagine vie a unei mari zile a judecății spre care ne apropiem. Să fim atenți, contemplând această zi a judecății, la sosirea ei sigură, la Circumstanțele care se apropie și la mijloacele de mântuire pentru ea.
1. Primul lucru pe care ni-l spune Pavel despre această zi este acesta: <<Dumnezeu a rânduit-o>>, adică a determinat-o. Judecata viitoare este, prin urmare, o chestiune decisă de DUMNEZEU, pe care nimeni nu o poate clătina sau schimba. Multe sunt incerte în timpul nostru. Dar este irevocabil sigur că această zi va veni. Să nu încercăm să calculăm momentul potrivit, ci să luăm în considerare simplul fapt că va veni. Aceasta ne amintește să fim pregătiți pentru ea.
2. În ceea ce privește circumstanțele specifice ale acestei zile de judecată, aflăm mai întâi cine va apărea înaintea acelei judecăți, și anume: <<întreaga lume>>. După cum spune însuși DOMNUL ISUS HRISTOS, toate neamurile pământului vor fi adunate (Matei 25:32). Ce zi memorabilă trebuie să fie aceasta! În cele din urmă, înțelegem cum se îndeplinește judecata, și anume <<cu dreptate>>. În timp ce multe judecăți nedrepte sunt pronunțate aici pe pământ, acolo, prevalează o dreptate imparțială, incoruptibilă și riguroasă.
Aceasta este viziunea asupra viitorului pe care Pavel o deschide Atenienilor. A ne gândi la această viziune este mai bine decât a alerga după tot felul de iluzii care nu se vor împlini niciodată.
3. Perspectiva judecății viitoare trezește în noi întrebarea: Cum vom putea rezista în ea? Care este mijlocul de mântuire prin care vom fi complet în siguranță în ziua aceea?
Așa cum prostituata Rahav dorea siguranță deplină pentru ziua distrugerii orașului ei, care urma să vină fără îndoială (Iosua 2:12), tot așa avem nevoie de un mijloc infailibil de protecție pentru ziua judecății. Pavel menționează acest lucru în ultima sa propoziție când spune: <<Dumnezeu oferă Credință tuturor>>, adică oferă această Credință tuturor. EL o face posibilă pentru toți oamenii. Judecata nu ar fi una dreaptă (și Pavel subliniase: <<EL va judeca cu dreptate>>; această afirmație nu s-ar aplica) dacă DUMNEZEU nu ar da fiecărei persoane oportunitatea de a găsi și de a merge pe calea cea dreaptă. DUMNEZEU oferă această oportunitate tuturor <<oferind Credință>> (traducere literală) prin predicarea Evangheliei, astfel încât fiecare individ să poată ajunge la Credință. Această Credință, oferită și lucrată de DUMNEZEU, este singurul și, fără îndoială, sigur mijloc de mântuire pentru ziua judecății. Nu este impusă sau forțată nimănui. Expresia <<Dumnezeu oferă Credință tuturor>> descrie cea mai blândă, mai discretă, dar totodată cea mai puternică și mai serioasă modalitate imaginabilă de a-i îndemna pe oameni să accepte acest mijloc de Mântuire.
Cât de încurajator este să auzi că nimeni, nici măcar cel mai nedemn, nu este exclus de la această ofertă Divină, căci EL o oferă <<tuturor>>. Cât de grav este, așadar, să respingi acest Dar al lui DUMNEZEU! Aceasta ar duce la o condamnare la acea dată a procesului.
Autor: Alfred Christlieb (26 februarie 1866 – 21 ianuarie 1934), teolog german
JESUS CHRIST IS LORD!!! - SOLI DEO GLORIA!!!
Kommentare