JESUS CHRIST IS LORD! DEVOȚIUNE: 11.02.2025 

DEVOȚIUNI CREȘTINE: ROMÂNĂ-MAGHIARĂ-GERMANĂ

<<ISUS, ducându-Şi crucea, a ajuns la locul zis al "Căpăţânii", care în evreieşte se cheamă "Golgota>>. Ioan 19:17

Cere, ne spune DUMNEZEU, ți-l voi da. Deschide-ți gura larg, o voi umple conform legământului Meu cu tine, nu vei duce lipsă de nimic. Orice veți cere în Numele Meu, voi face, iar aceasta este întotdeauna o anticipare a lui DUMNEZEU, astfel încât să dea un fruct care sfâșie carnea. Noi posedăm Cerul și Pământul împreună cu DUMNEZEUL nostru și suntem stânjeniți dacă ne lipsește un nichel pentru ziua de mâine. Suntem născuți pentru puritate, libertate și ordine și suntem capabili de orice, cu excepția păstrării acestei purități, libertăți și ordini. Putem face totul și ne întrebăm mereu: De unde va veni? Avem tot felul de abundențe și mergem continuu în locuri de udare unde nu există apă. Oricine onorează legea DUMNEZEULUI său mai mult decât pe sine însuși o știe la fel de bine ca mine: Înainte de convertire, după convertire, păstrați întotdeauna vechea rugăciune: Miluiește-mă, Dumnezeule, și nu mă pedepsi în mânia ta! Du-mă la Cruce, DOAMNE, o merit. Este Crucea mea, ce a făcut acest OM Neprihănit? - Și totuși este Crucea Lui, chiar dacă este Crucea mea; pentru că merit să port blestemul, rușinea veșnică, rușinea veșnică și să pier veșnic sub ea, și totuși este Crucea Lui. Așa a plăcut Iubirii eterne. Ceea ce este al meu a devenit al Lui; ceea ce este al Lui a devenit al meu.

TU iei pe spatele Tău
poverile care mă apasă
mult mai grele decât o piatră;
TU devii un blestem, pe de altă parte
TU mă onorezi ca pe o Binecuvântare,
durerea TA trebuie să fie revigorarea mea.
SOLI-DEO-GLORIA!!! 

KERESZTÉNY ÁHÍTATOK: ROMÁNUL-MAGYARUL-NÉMETÜL 

<<És emelvén az Ő Keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak>>: János 19:17.

Kérjetek, mondja nekünk ISTEN, megadom nektek. Tárd ki tágra a szádat, betöltöm azt a veled kötött Szövetségem szerint, semmiben sem szenvedsz hiányt. Bármit kérsz az ÉN Nevemben, megteszem, és az mindig ISTEN várása lesz, hogy gyümölcsöt teremjen, amely szétszaggatja a testet.ISTENÜNKKEL együtt birtokoljuk a Mennyet és a Földet, és szégyenkezünk, ha hiányzik egy ötcentes a holnapra. Tisztaságra, szabadságra és rendre születtünk, és mindenre képesek vagyunk, csak e tisztaság, szabadság és rend megőrzésére nem. Mindenre képesek vagyunk, és mindig kérünk: Honnan fog ez jönni? Mindenféle bőséggel rendelkezünk, és folyamatosan olyan locsolóhelyekre megyünk, ahol nincs víz. Mindenki, aki jobban tiszteliISTENE Törvényét, mint önmagát, ugyanolyan jól tudja, mint én: megtérés előtt, megtérés után mindig tartsd meg a régi imát: Könyörülj rajtam, ISTENEM, és ne büntess haragodban! Vigyél engem a Keresztre, Ó ISTENEM, megérdemlem! Ez az én Keresztem, mit tett ez az Igaz EMBER, - és mégis az Ő Keresztje, még ha az én Keresztem is, mert megérdemlem, hogy az átkot, az örök szégyent, az örök gyalázatot viseljem, és örökre elpusztuljak alatta, és mégis az Ő Keresztje. Így tetszett az örök Szeretetnek. Ami az enyém, az Övé lett; ami az Övé, az enyém lett.

A Hátadra veszed
a terheket, melyek engem nyomasztanak
Sokkal nehezebbet, mint egy kő;
átokká válsz, másfelől
TE áldásként tisztelsz engem,
Fájdalmad legyen az én felüdülésem. 
SOLI-DEO-GLORIA!!! 

CHRISTLICHE ANDACHTEN: RUMÄNISCH-UNGARISCH-DEUTSCH 

<<Und Sein Kreuz tragend, ging ER hinaus nach der Stätte, genannt Schädelstätte, die auf hebräisch Golgatha heißt>>, Johannes 19,17

Bitte, spricht GOTT zu uns, ICH will es dir geben. Tue deinen Mund weit auf, ich will ihn füllen nach Meinem Bunde mit euch, es soll euch an nichts fehlen. Was ihr bittet in Meinem Namen, das will ICH tun, und immerdar ist es ein GOTT-Vorgreifen, so dass es eine-Frucht abgibt, welche das Fleisch zerreißt. Wir besitzen Himmel und Erde mit unserm GOTT, und sind verlegen, wenn uns ein Fünfgroschenstück fehlt für den morgenden Tag. Wir sind zur Reinheit, Freiheit und Ordnung geboren, und wir vermögen alles, nur nicht diese Reinheit, Freiheit und Ordnung zu bewahren. Wir vermögen alles und fragen immerdar: Woher soll es kommen? Wir haben allerlei Fülle und gehen fortwährend zu Tränken, worin kein Wasser ist. Ein jeder, der das Gesetz seines GOTTES mehr ehrt als sich selbst, weiß es so gut wie ICH: Vor der Bekehrung, nach der Bekehrung, immerdar soll es bei dem alten Gebet bleiben: Sei mir gnädig, O GOTT, und strafe mich nicht in deinem Zorn! Mit mir ans Kreuz, O GOTT, ich habe es verdient. Mein Kreuz ist es, was hat Dieser GERECHTE getan? – Und dennoch Sein Kreuz, wenn es auch mein Kreuz ist; denn ich habe es verdient, den Fluch, die ewige Schande, die ewige Schmach zu tragen und darunter auf ewig umzukommen, und dennoch: Sein Kreuz. So hat's der ewigen Liebe gefallen. Was mein ist, wurde Sein; was Sein ist, wurde mein.

DU nimmst auf deinen Rücken
die Lasten, die mich drücken
viel schwerer als ein Stein;
DU wirst ein Fluch, dagegen
verehrst du mir den Segen,
Dein Schmerzen muss mein Labsal sein. 
SOLI-DEO-GLORIA!!!